Kép: Szelepcsényi András (Fotobear)

Tegnapelőtt írtam egy szöveget egy random beat-re. Olvasva néhol nem biztos, hogy érződik, hogyan is jön ki ritmusra, de azért:

6:30[hat óra harminc], korán van még, kelni kéne
Álmaimat végre átültetni 3D-be
Kolbász, két tojás, hideg zuhany: ez a való élet
Fapofa meg Colgate mosoly, máris picit jobb így ébren
Csak az alap mindennapi para, oh madafaka'
Hatalmas falakat pakolok indokolatlan
Félbe hagyom ezt is, falura megfelel
Is there anybody out there?

---

20:30[húszharminc], pár hosszú lépés meg pici mágánélet
Babám ha fáj az élet, veled csak még időt kérek
Túl szép így, hogy igaz legyen, bár maradnék a seggemen
Elefánt porcelánboltban, az volnék én, attól félek
Támasztjuk a bárpultot, mint valami amcsi filmben
Magunk ellen vagyunk, mégis rinyálunk, hogy szar az élet
Hungarikum lett a kettő rutin Unicum
Péntek az én napom, haza csak a teleport

----

Lassul a pulzus, most 4/4-re őszintébe
Erő, kitartás, cél na meg néhány ötlet kéne
Klónok, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok
Mielőtt még az agyadat kifújod az orrodon.
Pionírok példa nélkül, most van itt az alkalom
Ha neked is összejött ombre, emelem a kalapom
Just use the Force Luke, veled van az Erő.
Hass, alkoss gyarapíts, kis világod fényre derül.

Talán majd fel is vesszük...

N